Sziasztok! Ez a rész kicsit rövidke lett, ígérem máskor hosszabb lesz Jó olvasást! Puszi: Zsófi
*Perrie szemszögéből*Ma reggel korán keltem, nem tudtam kiverni a fejemből Zayn-t...Felmentem Skype-ra és Niall volt fent egyedül az ismerőseim közül. Egyből felhívott, biztos eddig is rám várt. Felvettem.
-Szia Niall! Hogy vagy/vagytok?
-Szia Pezz! Rég beszéltünk!! Én jól, köszi, remélem te is!!
-Aha..-vittem le a hangom-
-Na engem nem tudsz becsapni! Tudod, rám mindig számíthatsz, mindig is jóban voltunk! Zayn amúgy is elmesélt mindent tegnap. Nagyon maga alatt van. Miért vagy rá mérges?
-Én?? Mérges?? Rá?? Ezt honnan veszi?
-Hát mert lemondtad a randit és nem akarsz vele beszélni se.
-Szobafogságot kaptam. Ezért nem mehettem el a randira. Szégyelltem elmondani, mert azt gondoltam, kinevettek. Nem vagyok kislány, csak ami este történt az tényleg durva volt és anya mérges, pluszba még meg is vertek. Annak se örült, hogy szakítottam Zac-kel..De ezt nagyon hosszú lenne elmondani, de meg szeretném vele beszélni, hogy én őt szeretem. -hadartam el Niall-nek az egészet, ő pedig csak bólintott, nekem az arcomon a könnyek sorban folytak le.
-Nyugi Pezz! Ne sírj!!
-Pezz, indulnunk kell az X faktorba! Messze van, a végén el ne késsünk! -mondta anya.
Csak bólintottam. Anya kiment, szóltam Niall-nek hogy megyek és este még beszélek vele. Ezt letudva. Bementem a fürdőbe majd a kádba másztam. Magamra engedtem a vizet és egy kis ideig ott időztem. A rádiót bekapcsoltam és mire ki akartam jönni a kádból, a rádióból a Gotta Be You szólt. Mivel még törölköztem, végig hallgattam a számot, de amikor meghallottam azt a hangot...(1:46), ismét rám tört a sírás. Amióta Zac-cel összevesztünk, egyáltalán nem beszéltünk... Zayn-ről nem is beszélve. Nagyon várta már azt a randit, az az igazság, hogy én is. Nagyon maga alatt lehet, de én nem akartam neki semmi rosszat. Mindenképpen szeretnék vele újra találkozni és megbeszélni mindezt. Hiányzik.
-Pezz!! Gyere, elkésünk!! -kiabált fel anya és én már indultam is. Persze végig Ő járt a fejemben.
*Zayn szemszögéből*
Szerintem ma nem mászok ki az ágyból. Egész este csak Perrie járt az eszemben. Gyönyörű szőke haj és persze a csodálatos kék szemei. Nem értem miért szólt közbe Zac..úgy tudtam, már nincsenek együtt.Akkor miért kellett ilyen óvodás hisztit lecsapnia emiatt? Még bocsánatot se kért tőle. Ha tudtam volna, hogy még együtt vannak, semmi áron nem tettem volna keresztbe nekik. De Lehet hogy ezért haragszik rám? Akkor nagyon elrontottam, mert
"Ő az a lány, aki az első pillanattól kezdve, mikor megláttam, megbabonázott. Pezz pont az ellentéte az összes barátnőmnek. Nekem eredetileg a barna hajú, barna szemű lányok jönnek be, de Ő más. Ő felkelti az emberek figyelmét gyönyörűségével. Ráadásul indul az X-Factorba, ami egy nagyon jó döntés volt Tőle. Eszméletlen hangja van. Amikor azon az estén észrevettem Őt, és kiderült, hogy ott dolgozik, kérdés sem volt számomra, hogy egy ideig ez lesz a törzshelyünk. Meg kell szereznem Őt. Lehet, hogy engem választott, de nem érzem még magaménak. Lehet, azt hiszik majd, hogy csak kihasznál, ha megtudják ezt az egészet, de Ő nem tenne ilyet. Az arca nem erről árulkodik"
By, Zayn Malik
Olvastam el a Pezz-től kapott kis füzetemben az első oldalt. Minden gondolatomat ide írom le. Persze csak Ő róla fog szólni. Ahogy újra átfutottam a szöveget, eszembe jutott a nevetése, a meseszép hangja, az illata és a hatalmas szeretete. Hiányzik.
-Jó reggelt Zayn! Hát veled meg mi történt? -jött be az ír szőkeség és egyből kiszúrta, hogy baj van.
-Szia! Hát, tudod...csak Perrie..
-Ne is folytasd! Tudok mindenről! Azt is, hogy mi lesz a dolgod! Beszéltem vele és megy az X faktorba. Szerintem meg kéne lepned valamivel!
-Tényleg?! Niall, nagyon köszönöm! Jövök neked eggyel! -mondtam gyorsan elkészültem és már rohantam is a stúdióba.
Odaértem, éppen Perrie következett. Leültem Paullal a leghátsó sorba és onnan figyeltük az előadást. Nagyon ügyes, biztos ő nyer!
*Perrie szemszögéből*
Hamar oda értünk méghozzá elé pontosan. Pont én következtem. Elhatároztam, hogy amíg énekelek, elfelejtem Zayn-t, mert tuti sírni fogok. Nagy nehezen sikerült. Felmentem a színpadra.
-Szia Perrie! De jó, hogy újra látunk. Ma mivel készültél?
-Az egyik feldolgozásom, a címe Bad Boys.
Már hozzá is kezdtem. Nagyon bele éltem magam, nagyon imádom ezt a számot. El is felejtettem egy ideig Tudjátokkit. Szerintem jó voltam, de majd a zsűrik eldöntik. Amikor a végére értem, valaki felállt hátul és elkezdett tapsolni jó hangosan. Először nem láttam, mert sötét volt de a fények rá szegeződtek és most már tisztán láttam mindent. Zayn volt az. Kirohantam a színpadról és megint elkezdtem sírni. Valahogy mégsem állok készen arra, hogy ezt megbeszéljem vele. Már az öltözőm előtt álltam, és egy nagy virágcsokrot találtam ott.
Egy cédula is volt benne:
"Kedves Perrie! Ma este lenne kedved eljönni velem valahova? Muszáj beszélnünk. Este 6-kor várlak a kaputok előtt. Zayn.
Ez a kedvenc virágom és pluszba még Ő tőle kaptam?? Nagyon örülök neki!! De akkor itt lesz az ideje, hogy elmenjek és beszéljünk. Remélem megért engem. Nem akartam neki rosszat. Felvettem a kezembe a virágom és elindultam a kijárat felé. A lányoknak már egy ideje itt kéne lenniük. Még vártam rájuk egy ideig, de lassan elindultam a kijárat felé. Anya ott várt engem a kocsival. Beszálltam és anya egyből rákérdezett, hogy kitől kaptam a virágot. Sajnos hazudnom kellett, mert ha tudná, hogy Zayn-től van, tuti ki lenne akadva..
-Az egyik rajongómtól. -mondtam és egy könny folyt végig az arcomon. Egy nagyon furcsa érzés van bennem. Nem tudom kiverni a fejemből. Ilyet még senki iránt nem éreztem. Szeretem őt, de anya még mindig azt mondja nekem, a gondolataimat megzavarva, hogy felejtsem el azt a "sztár fiúcskát" és inkább legyek Zac-kel. Kis korom óta ismerem, jó fej. Csak néha tud nagyon agresszív lenni. Én már elmondtam neki, hogy szakítottunk, akkor miért kellett elrontsa? Hazaértünk, felmentem a szobámba és úgy döntöttem, kicsit pihenek 6-ig. Hamar elnyomott az álom.
*Zayn szemszögéből*
...de a fények rám szegeződtek és most már tisztán látott engem.
Én pedig csak annyit, hogy könnyekkel küszködve rohant ki a színpadról. Nagyon jó volt ma is a színpadon. A zsűrik furcsán néztek rám, de Paul szólt, hogy már megyünk is. Remélem, a csokrot már megkapta. Kimentünk az épületből és összefutottam a lányokkal.
-Sziasztok lányok!
-Szia Zayn! -köszönt mindenki-
-Bocsi, sietnünk kell, eltévedtünk egy kicsit..-mondta Jade- Elkéstünk?
-Már vége van.
-Perrie hol van? -kérdi Jesy és Anne egyszerre-
-Lehet hogy már haza ment, nem tudom. -hajtottam le a fejem-
-Valami baj van? -jött oda hozzám Anne-
Semmi, semmi! De most mennem kell, bocsi. Majd máskor beszélünk! Sziasztok!
-Szia! -köszöntek el-
Még mindig Ő jár a fejemben. Perrie. Ha eljön a találkozóra, remélem megbeszélhetem ezt vele, mert ez így nem mehet tovább. Miközben haza felé gyalogoltam, a csodálatos hangja járt a fejemben. Ki kell bírnom hatig! Vajon ő mit gondolhat? Bementem a házba, a többiek a konyhában. Halkan felosontam a szobámba, ledőltem az ágyamra és vártam a 6 órát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése